Közös gondolkodás a jövőnkről

NYILATKOZAT

A Tihanyi Bencés Apátságban 2017. június 14-15-én megtartott
Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és a környezete kulturális és morális egységéről
című konferencia szervezői és résztvevői az alábbi nyilatkozatot fogadták el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Lambert Attila

Felismerve és elfogadva, hogy...

… az ember nem tekintheti úgy, mintha  a világ minden dolga és élőlénye az ő szolgálatára lenne rendelve, nem a többi teremtménytől elkülönítve létezünk, hanem gyönyörű egyetemes közösséget alkotunk a világ többi élőlényével;

… át kell éreznünk, hogy szükségünk van egymásra, felelősséggel tartozunk másokért és a világért;

… környezetünk, társadalmaink és a javakkal való gazdálkodásunk állapota egységes egészet alkot, még akkor is, ha erről nem mindig veszünk tudomást. Ezért a felelőtlenség nyomán előálló figyelmeztető jelek is egyszerre érintik közösségeinket, környezetünket és gazdálkodásunkat;

- halaszthatatlan feladat rálelnünk arra az útra, ami itt, most, és a jövőben képes biztosítani a ma élőknek és a jövő nemzedékeinek emberhez méltó életét;

… a felelősségvállalás és az ennek megfelelő cselekvés útjára való rátaláláshoz rendelkezésünkre álló idő rohamosan fogy;
 
… ami tegnap még következmények nélküli önzésnek tűnhetett, azért mára sokan - gyakran nem azok, akik leginkább vétettek a mértékletesség és a józanság ellen - súlyosan fizetnek.

… nem csak azért tartozunk felelősséggel, amit megtettünk, hanem elmulasztott tetteinkért is.

A fentieket szem előtt tartva…

tudatosan törekszünk arra, hogy az őszinte és bizalomteljes párbeszéd során elveinkkel és értékeinkkel lelkesítsük egymást és minden embert, aki elkötelezi magát az előttünk álló kihívások felvállalására;

fáradozunk azon, hogy a gondolat tettekben, az értékrend cselekvésre indító elhatározásokban, a belső meggyőződés pedig a teljes emberi közösséget megszólító kezdeményezésekben öltsön testet;

hangsúlyozzuk, hogy nemcsak a jelen nemzedék sorsa függ a mai helyes döntéseinktől, hanem a következő generációké is; talán soha nem volt ilyen hosszútávra ható jelentősége a felelősségvállalásnak, mint ma;

törekszünk az ökológiai egyensúly különböző szintjeinek visszaszerzésére, e szintek pedig: belső kapcsolat önmagunkkal, szolidaritás másokkal, más  élőlényekkel való egymásra utaltságunk átélése és lelki kapcsolat Istennel.

Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását!