2024. június 29-én rendezték meg Szigetszentmiklóson először az Országos Tini és Ifjúsági Találkozót, a Szigetszentmiklósi Pünkösdi Gyülekezet szervezésében. Az alkalom témája a Hűség volt.

A gyülekezet fiataljai vendégként már többször is szolgáltak regionális és országos találkozókon, de már régóta vágytak arra, hogy ők maguk is szervezhessenek egy hasonló találkozót. Amikor tavaly májusban – tizenhárom év építkezés után – átadták a közösség első saját imaházát, erre lehetőségük is nyílt. A gyülekezet lelkipásztora, Mádai Tamás, támogatta a kedvezményezést, így neki is kezdtek a szervezésnek.

A találkozón, melyen Rémán Dániel, a Keceli Pünkösdi Gyülekezet lelkipásztora, és a keceli gyülekezet ifjúsági dicsőítő csoportja szolgált, hetven fiatal vett részt.

Mi a hűség? Mit ad nekem a hűség? Mit ad másoknak a hűség? – kérdezte Dániel a jelenlévő fiatalokat.

Az elhangzott válaszok sok esetben a párkapcsolatban értendő hűségre irányultak, és bár az igehirdetés során is érintve volt ez a téma, a középpontban mégis az egymás iránti, baráti hűség, valamint az Isten iránti hűség állt.

A hűség egy nagyon fontos tulajdonság, ami a jellemünk részét képezi. Nem csak hitéleti szempontból jelentős, hanem az élet minden területén fontos szerepet tölt be.

Hűségesnek lenni nem mindig könnyű és sokszor tűnhet úgy, hogy talán nem is éri meg. Azonban ilyenkor lép be az Isten-faktor.

Az igéből tudjuk, hogy Isten képmására lettünk teremtve és tudjuk azt is, hogy hasonlóvá kell válnunk hozzá. Isten hűséges, ez vitathatatlan. Mit jelent ez a számunkra? Ha hasonlítani szeretnénk rá, akkor nekünk is viszonoznunk kell ezt a hűséget. Nem csak Isten iránt, hanem egymás iránt is.

A hűséget az elköteleződési szintünknek megfelelően kell megélni. Ez azt jelenti, hogy minél jobban elkötelezzük magunkat Isten iránt, annál nagyobb mértékben kell gyakorolnunk a hűséget. „Minél nagyobb az elköteleződés, annál nagyobb a hűség ára. Minél nagyobb ára van a hűségnek, annál nagyobb az áldása.”

Dávid és Jónátán történetét jól ismerjük. A trón Saul fiát, Jónátánt illette volna meg, de mindannyian tudták, hogy Dávid, Isai fia lesz a következő király. Így olvassuk Sámuel könyvében: „Akkor elöntötte Sault a düh Jónátán miatt, és ezt mondta neki: Te romlott és engedetlen fajzat! Jól tudom, hogy te Isai fiát pártolod a magad szégyenére és anyád gyalázatára. Mert míg Isai fia él a földön, nem lesz belőled és a királyságodból semmi. Azért küldj érte, és hozasd ide hozzám, mert a halál fia ő!” (1Sámual 20,30-31)

Jónátán tudta, hogy amíg Dávid él, addig ő biztosan nem lesz király, mégsem használta ki ezt a helyzetet, nem a saját érdekeit nézte, hanem hűséges maradt a barátjához és figyelmeztette őt.

A legnagyobb kihívás a hűségben az önzés. Le kell mondanunk a saját érdekeinkről a másik javára és ez nem mindig egyszerű. Sokszor csak nyomás alatt derül ki, hogy mennyire vagyunk hűségesek.

Sadrak, Mésak és Abéd-Negó tudták, hogy ha nem hajolnak meg Nebukadneccar király előtt, akkor bevetik őket a tüzes kemencébe, azonban mégis a következőt mondták: „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó, király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó, király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!” (Dániel 3,17-18)

Nem tudták biztosan, hogy Isten meg fogja szabadítani őket, de hittek abban, hogy ha az Úr úgy akarja, akkor meg tudja tenni. Isten végül valóban megszabadította őket, de Sadrak, Mésak és Abéd-Negó válasza akkor sem változott volna, ha nem tette volna. Hűségesek voltak ahhoz, akiben hittek és a hűségük nem attól függött, hogy az éppen szolgálta-e a saját érdekeiket vagy sem.

Amikor nincs erőnk, nincs okunk hűségesnek lenni, amikor úgy látszik, hogy csak hátrányunk származhat abból, ha hűségesek vagyunk, az Istenbe vetett hit az egyetlen, ami át tud vezetni minket ezeken a helyzeteken.

Dániel arra hívta a fiatalokat, hogy legyenek hiteles követői Krisztusnak, hiszen ez fogja átsegíteni őket a mélységeken és nem az üres vallásosság.

Az alkalom dicsőítéssel zárult, amit egy közös ebéd követett az imaház alagsorában.

Délután volt lehetőség a közösség építésére is, a fiatalok egészen késő délutánig beszélgettek és társasjátékokat játszottak.

Sok pozitív visszajelzés érkezett a találkozóról, de a szervezők elmondása szerint ez csak a kezdet volt. Hagyományteremtő módon szeretnék, ha a Szigetszentmiklósi Tini és Ifjúsági Találkozó lenne a tanév utolsó, záró ifjúsági rendezvénye. Már a jövő évi alkalomra is vannak terveik.