2025. március 22-én bemerítési istentiszteletet tartottak a Magyar Pünkösdi Egyház Soproni Evangéliumi Gyülekezetében, mely során egy fiatal vallotta meg Krisztusba vetett hitét.

Az alkalom során Cieklinski János, a Magyar Pünkösdi Egyház Dudari Gyülekezetének lelkipásztora hirdette Isten igéjét a János 3,1-21 igeversek alapján, melyben Nikodémus és Jézus beszélgetését olvashatjuk.

Nikodémus egy nagy tekintéllyel bíró farizeus tanító volt, aki szeretett volna Jézussal találkozni, azonban valamiért nem mert elmenni hozzá nappal, így éjjel kereste meg. Nikodémus már nem volt annyira fiatal, volt egzisztenciája és nagy tudással rendelkezett, azonban mégis úgy érezte, hogy Jézusnál van valami, amire neki szüksége van.

Tudjuk Nikodémusról, hogy ismerte az igét és kereste az Urat, Jézus mégis azt mondta neki, hogy „ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát”. Ez valószínűleg ugyanolyan rosszul esett neki, mint ha nekünk, gyülekezetbe járó embereknek mondaná azt valaki, hogy nem fogjuk meglátni Isten országát, hiszen Nikodémussal együtt mi is vágyunk arra, hogy találkozzunk Istennel. Azonban ez csak úgy történhet meg, ha újjászületünk.

Amikor Nikodémus sokadjára sem érti meg, hogyan és miért is kell újjászületnie, Jézus az Ószövetségből hoz egy példát: „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” Ahogyan az embereknek fel kellett nézniük a rézkígyóra, hogy meggyógyuljanak a kígyómarásból, ugyanúgy nekünk is Krisztusra kell tekintenünk, amikor szabadulásra van szükségünk.

A bűn és a halál által, mindannyian elveszett állapotban vagyunk, amiből egyedül úgy menekülhetünk meg, ha feltekintünk a megfeszített Krisztusra, aki magára vállalta a mi bűneinket.

Az igehirdetés után a bemerítkező Anna megosztotta a gyülekezettel, hogyan vezette őt az Úr egy megüresedett életből teljes szabadságra, amikor egy baráti társaságon keresztül találkozott Isten jóságával, majd pedig bemerítették őt az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek a nevében.

Az ünnepi alkalom közös dicsőítéssel és imádkozással zárult.