A Kossuth Rádió élőben közvetítette a Magyar Pünkösdi Egyház Kecskeméti Pünkösdi Gyülekezetének 2025. június 15-ei istentiszteletét, mely az alábbi linken hallgatható vissza:

https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2025/06/16/a-punkosdi-egyhaz-istentisztelete-kecskemetrol

Az alkalom során Szerdi Szilárd, a gyülekezet lelkipásztora hirdette Isten igéjét A kereszt és én témában, melyhez az alapigét a Korinthusiakhoz írt első levélből olvasta:

„Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről.” (1Kor 2,2)

A gyülekezetnek képviselnie kell Krisztust a jelenvaló emberek között ezen a világon. A mi szeretetünk és engedelmességünk egymás iránt be tudja mutatni Isten hatalmát, az ő szeretetét – erre kell törekednünk, ez a feladatunk.

Gyülekezetként Isten temploma vagyunk, ezért fontos, hogy mit képviselünk kifelé. Ne szentségtelenítsük meg Isten templomát bálványokkal, vagy azzal, hogy üzleti vállalkozássá tesszük azt. Ne kezdjük el Istent a saját képünkre és a saját akaratunkhoz alakítani, mert Isten az, aki minket a saját képére alkotott.

Sokszor mondják, hogy az Ószövetség Istene egy kegyetlen Isten, de az Ószövetség Istene ugyanúgy az Újszövetség kegyelmes Istene. Ezt látjuk a következő igeszakaszban is:

„Az égből adtál nekik kenyeret, amikor éheztek, és a kősziklából fakasztottál vizet, amikor szomjaztak. Azt mondtad nekik, hogy menjenek be, és vegyék birtokba azt a földet, amelyet esküre emelt kézzel ígértél oda nekik. Őseink azonban kevélyek voltak, megmakacsolták magukat, és nem hallgattak parancsolataidra. Nem akartak engedelmeskedni, nem emlékeztek csodáidra, amelyeket velük tettél, hanem megmakacsolták magukat, és a fejükbe vették, hogy visszatérnek az egyiptomi szolgaságba. De te bűnbocsátó Isten vagy, kegyelmes és irgalmas, akinek türelme hosszú, és nagy a szeretete, ezért nem hagytad el őket. Pedig még borjúszobrot is készítettek maguknak, és ezt mondták: Ez a te istened, aki fölhozott téged Egyiptomból! Ilyen gyalázatos dolgot követtek el. De te nagy irgalmadban nem hagytad el őket a pusztában. Nem távozott el tőlük a felhőoszlop nappal, hogy vezesse őket az úton, sem a tűzoszlop éjjel, hogy világítson nekik az úton, amelyen jártak.” (Neh. 9,15-19)

Isten újra és újra ad lehetőséget a változásra. Ha elfordulunk Istentől, ő mindig ad lehetőséget, hogy visszaforduljunk hozzá – ez hatalmas kiváltság.

Isten templomát azért építették meg, hogy bemutassa az ő dicsőségét itt a Földön, mi sokszor mégis másra használjuk.

„Nincs-e megírva: „Az én házam imádság háza lesz minden nép számára”? Ti pedig rablók barlangjává tettétek.” (Mrk 11,17)

Szükséges, hogy újra és újra megvizsgáljuk magunkat, hogy nem-e kezdünk el törvényeskedni és olyan dolgokat cselekedni, ami elfordít minket attól, hogy imádság házaként tekintsünk Isten templomára. Hagyjuk, hogy az ő Szent Szelleme betöltsön bennünket, mert csak ő tud a helyes úton vezetni minket.

Isten nem akarja, hogy elforduljunk tőle, hanem azt szeretné, hogy tudatosan hozzá forduljunk és legyünk telve azzal az igazi szeretettel, amit ő képviselt itt a Földön.

Kapjon központi szerepet a kereszt az életünkben! Haljunk meg önmagunknak és hordozzuk magunkkal Isten jelenlétét!