HÁLAADÓ ÜNNEP ZIRCEN
2019. október 13.-án a zirci Bérea gyülekezetben ismét hálaadó ünnep került megrendezésre.
Az egész napos ünnepség délelőtt 10 órakor vette kezdetét. Sokan jöttünk össze, sokféle városból, hogy együtt adhassunk aznap hálát Istennek, és gyakorolhassuk a testvéri közösséget, építhessük kapcsolatainkat. Ezen a vasárnapon nem fért el az összes autó a kis parkolónkban a gyülekezeti ház udvarában. Parkoló szolgálatban segédkező testvérek biztosították az akadály-, és balesetmentes közlekedésünket.
Az ajtón belépve szinte kisebb tömeg fogadta az embert. A gyülekezeti ház megtelt mosolygós, kedvességgel és szeretettel telt ismerősökkel, testvérekkel. Az ülőhelyek hamar elfogytak. A rengeteg plusz szék ellenére is voltak, akik állva, vagy az előtérben ülve hallgatták az istentiszteletet.
„Ízleltétek, hogy jóságos az Úr…”
(I. Péter levél 2:3)
A délelőtti alkalmon Németi Zsolt hirdette Isten igéjét, aki nem rég érkezett haza családjával Magyarországra Torontóból. Szemeket, füleket és leginkább szíveket nyitogató prédikációja alatt szem nem maradt szárazon. Mindannyian beláthattuk, hogy bizony nap-nap után tapasztaljuk Isten jóságát, kegyelmét és hogy életünk minden egyes pillanatában milyen hatalmas szükségünk is van rá.
Ezt követően a zirci Jeskó Panzióban fogyasztottunk el közös ebédet, majd a gyülekezeti ház előterében temérdek sütemény, üdítő és kávé várt mindenkit. Alkalmunk nyílt ismerkedni, beszélgetni, támogatni, bátorítani egymást. Hálát adni azért, hogy vagyunk egymásnak.
“Most már hálát adok az Úrnak…”
(I.Mózes 29:35)
Délután, ahogy az már lassan hagyománnyá válik, Vadon Sándortól hallgathattuk Isten beszédét. Lényegre törő, olykor humorral fűszerezett beszéde alatt világossá válhatott számunkra, hogy a legfontosabb Isten kezébe letenni életünket, hálaadó szívvel felé fordulni, Igéje által formálódni és nem a saját fejünk után menni.
Ezek után folytatódhattak a jó kedvű társalgások, kapcsolatok ápolása és nem utolsó sorban a finomabbnál finomabb sütemények sorra kóstolása. Csodás nap volt! Hálásak vagyunk, hogy ilyen szép számban összegyűltünk és együtt dicsérhettük az Urat!
„Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek…”
(II. Thessalonika levél:1:3)
Horváth Evelyn
