Először rendeztük meg a NextGenOnFire alkalmat az Országos Pünkösdi Konferencia előestéjén, 2024. május 19-én, amelyen több száz fiatal gyűlt össze, hogy együtt emeljék fel Jézus nevét. Az alkalom a Nem vagy préda! címet kapta, mely az üzenetekben is visszaköszönt.

A NextGenOnFire-t az egyházközpont, a Christeens tinimisszió, az Országos Ifjúsági Misszió és a Pünkösdi Zenei Misszió közösen szervezte, a 2023-ban útnak indult Ifipünkösd rendezvények utódjaként.

A rendezvényen a dicsőítés és az imádkozás volt a középpontban, az igei üzenetekre rövid, pár perces blokkokban került sor, amelyeket Varga Vince, Kudron István, Földesi Lőrinc, György Jázmin, Weller Levente, Szabó Benjámin, Lettner Gerda és Földesi Tamás osztott meg a résztvevőkkel.

Biztonságban az oroszlánok között
Az első üzenetet Varga Vince osztotta meg. Arról beszélt, hogy az életben mi is sokszor találjuk magunkat préda helyzetben, legyőzve, kiszolgáltatva. Amíg egy ellenséggel, nehézséggel nézünk szemben, akkor még gondolhatjuk azt, hogy egyedül is meg tudunk küzdeni vele, de amikor egymás után jönnek a nehézségek, akkor mi is könnyen kilátástalan helyzetbe kerülünk. Az Ézsaiás 49,24-ben ezt olvassuk: „El tudod-e venni a zsákmányt a harcostól, elszökhetnek-e az erősöktől a foglyok?” Ebben a világban, amiben élünk, nem tudjuk ezt megtenni. Könnyen prédává válhatunk, ha rossz környezetben, rossz élethelyzetben vagyunk, ezért az életben maradáshoz mindig figyelnünk kell, mindig ébernek kell lennünk. Így folytatódik a történet Ézsaiás könyvében: „Igen! – ezt mondja az Úr. A harcostól is el lehet venni a foglyokat, és az erőstől is elszökhet a zsákmány. Perlőiddel én fogok perelni, és fiaidat megszabadítom.” Ne próbáljuk egyedül megoldani a problémáinkat, hanem menjünk Isten elé és engedjük, hogy Ő győzze le a mi ellenségeinket. Menjünk közel ahhoz, aki legyőzi a támadóinkat, hogy ne váljunk prédává!

Példa, nem préda!
Kudron István arról beszélt, hogy a Krisztussal való járás nem lesz mindig egyszerű, ehhez pedig Péter első levelét idézte: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok neki ellen a hitben szilárdan, tudva, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.” (1Péter 5,8-9) Krisztust is megkísértette az ördög, de Ő az igével ment ellene ezeknek a támadásoknak. Szánjuk oda az életünket az ige tanulmányozására és közeledjünk még inkább az Úrhoz! Ezután a Róma 12,2-t olvasta fel: „… ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” Bátorította a jelenlévőket, hogy merjenek különbözni a kortársaiktól és prédák helyett legyenek példák társaik számára!

A szolgaság háza
Földesi Lőrinc a szolgaság házával kapcsolatosan adott át egy üzenetet. A rabszolga-gondolkozás a kezdetektől meghatározta Izrael népét. Amikor Isten kihozta őket a fogságból, az első dolga a pusztában az volt, hogy kihozza őket ebből a gondolkodásból is. Izrael népe ugyanazt a sorsot látta a gyermekeikre nézve is, mint amit ők átéltek: kiszolgáltatottak, elnyomottak lesznek és nem lesz jövőképük. Elmondta, hogy nagyon sokan élünk a szolgaság házában, a régi gondolkodásmódban és itt az ideje, hogy teljes szabadulást szerezzünk. Isten ma is tud szabadulást hozni és vissza akarja építeni azt a hitet az életünkben, hogy Isten ma is szabadít! Nem kell megalkudnunk a bűnnel, nem kell letagadnunk, kivédenünk, hanem beszélhetünk róla és teljes mértékben meg is szabadulhatunk tőlük. „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Korinthus 3,17)

Krisztus kell az egyenletbe
György Jázmin a „jó keresztény” koncepciójáról beszélt és elmondta, hogy ez egy emberek által kitalált elmélet és a „jó keresztény”, mint olyan, igazából nem is létezik, vagy legalábbis nem egy megfogható gondolat. Sokat hallunk arról, hogy milyen egy „jó keresztény”: mindig, minden körülmények között, minden szavával, minden cselekedetével közvetíti Krisztust. Ha ezt a meghatározást vesszük alapnak, egyikünk sem tartozhat ebbe a kategóriába. „Isten, viszont egy olyan matematikus, aki beleszámítja a hibákat az egyenletekbe és mégis kihoz valamit megoldásként. Az pedig maga a megváltás!” Isten meghatározása szerint az a jó keresztény, aki bele tudja helyezni magát ebbe az egyenletbe, aki el tudja fogadni, hogy hibázott és tudja, hogy a hibára van megoldás. A megoldás pedig maga Jézus Krisztus. Zárásul a Róma 4,3-at olvasta fel: „Hitt Ábrahám Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul.”

Nem vagy préda, de akkor ki vagy?
Weller Levente feltette a kérdést: „Nem vagy préda, de akkor ki vagy?” Az életünk során nagyon sok ember próbálja megválaszolni ezt a kérdést helyettünk – elmondják, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk, milyennek kellene lennünk. A generációk változnak, de egy valami nem változik: az emberek véleményt alkotnak rólunk. Az alapigében is azt látjuk, hogy az apák mondják a gyermekeikről, hogy prédára fognak jutni: „De beviszem gyermekeiteket, akikről ti azt mondtátok, hogy prédára jutnak; ők majd megismerik azt a földet, amelyet ti megvetettetek.” (4Mózes 14,31) Istennek viszont van egy másik gondolata az életünkről. Tőle kell kérnünk, hogy mutassa meg nekünk, hogy kik vagyunk, mert személyes terve van velünk. Amikor Isten valami újat ad, az mindig valami jobbat és többet is jelent annál, mint ami előtte volt.

A küldött cselekszik
Szabó Benjámin arról beszélt, hogyan lehet a gyakorlatban megélni azt, hogy nem vagyunk prédák. „Mit teszel azért, hogy ne legyél préda?” – tette fel a kérdést. A vakon született ember történetét olvasta fel János evangéliumából: „… a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.” (János 9,1-7) Meddig vagyunk hajlandóak elmenni? Mit teszünk meg azért, hogy kikerüljünk a prédasorból? Benjámin adott erre egy válaszlehetőséget: lehetünk küldöttek. Érezzük, hogy valami történik a világban, hogy Isten valamit tervez, akarunk ennek a részesei lenni? Akarunk küldöttek lenni? Ha szeretnénk kikerülni a prédasorból, akkor engedjük, hogy Isten kiküldjön minket és tegyük meg azt, amit Ő kér, hiszen a küldött cselekszik.

Életközépi válság
Lettner Gerda a Z generációt érintő nehézségek felsorolásával kezdte üzenetét: a mai fiatalok magányosak, depressziósak, elkeseredettek, elveszettek és már 20 évesen elérik az életközépi válságot. Nincs motivációjuk, nincs életcéljuk, nem találják a helyüket a világban. Próbálnak közeledni Istenhez, de közben félig mégis a világban vannak és úgy érzik, hogy nem tudnak kitörni ebből az állapotból. Bátorításul a következő igeverset olvasta fel: „Azért írok nektek fiatalok, mert erősek vagytok, mert Isten beszéde bennetek él, és legyőztétek a Gonoszt.” (1János 2,14) Isten így gondolkodik rólunk. Erősek vagyunk, mert Krisztus a mi erősségünk. Minél több időt töltünk Istennel, annál inkább igaz lesz az is, hogy bennünk él az Ő beszéde és ezáltal még inkább megerősödünk. Istennel abban is biztosak lehetünk, hogy legyőztük a gonoszt (másik fordításban: legyőzve tartjuk a gonoszt). Gerda bátorította a jelenlévő fiatalokat, hogy ha függőségekkel küzdenek és nehéz élethelyzetben vannak, akkor kapaszkodjanak Isten ígéretébe, miszerint a gonosz már le van győzve. Jézus legyőzte a gonoszt és az Ő fiai lévén, mi is elmondhatjuk, hogy már győztünk.

Ne válj ragadozóvá!
Bodor Sámuel, a dicsőítő csapat dobosa is megosztott egy rövid gondolatot. Felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy miközben próbálják elkerülni, hogy prédává váljanak, nehogy maguk is ragadozóvá váljanak. Máté 10,16-ból olvasta Isten igéjét: „Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé…” Isten fiaiként nem élhetünk a ragadozók módszereivel, engednünk kell, hogy a bennünk élő Bárány vívja meg helyettünk a csatákat.

A jövő biztosítéka: a következő generáció Jézushoz való ragaszkodása
Zárásul Földesi Tamás olvasott a Bírák könyvéből: „Amikor Józsué elbocsátotta a népet, Izráel fiai elmentek, ki-ki a maga örökségébe, hogy birtokba vegyék az országot. A nép pedig az Urat szolgálta Józsué egész életében meg azoknak a véneknek az idejében, akik túlélték Józsuét, és akik látták az Úrnak mindazokat a nagy tetteit, amelyeket véghezvitt Izráelért. Aztán meghalt Józsué, Nún fia, az Úr szolgája száztíz éves korában, és eltemették örökségének a területén, Timnat-Szerahban, Efraim hegyvidékén, a Gaas-hegytől északra. Az az egész nemzedék is atyái mellé került, és egy másik nemzedék támadt utána, amely nem ismerte az Urat, sem azokat a tetteket, amelyeket véghezvitt Izráelért.” (Bírák 2,6-10) Azoknak az embereknek a leszármazottairól szól ez a rész, akikről azt mondta Isten, hogy nem fognak prédára jutni. Isten harcol értünk, de nekünk is meg kell tennünk a mi részünket. A következő generáció azt a hibát követte el, hogy amikor bementek az Ígért földjére, összekeveredtek azokkal, akik ott voltak és nem az Urat tisztelték. Tamás hangsúlyozta, hogy minden generációnak van felelőssége és vannak saját nehézségei, de az Úr ott van velünk és nem hagyja, hogy prédára jussunk, de ehhez nekünk is ragaszkodnunk kell Istenhez.

Az alkalom vége örömteli dicsőítéssel és egyéni, valamint közös imádságokkal zárult.

Az elhangzott üzenetek IDE KATTINTVA visszahallgathatóak.