„De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15)

Ebben az évben országgyűlési választások lesznek. Részvételünkön és szavazatunkon is múlik, hogy a következő négy évben milyen kormánya lesz az országnak. Ez mindannyiunk felelőssége, amit nem háríthatunk át másokra.

A textusban szereplő mondatok Józsué szájából egy olyan alkalmon hangzottak el, amit „sikemi országgyűlésnek” szoktunk nevezni. A nép vezetője ott a közösség és az egyének döntési lehetőségére és felelősségére hívta fel a figyelmet. A döntés lényege az volt kit választanak istenüknek, kit akarnak úrként szolgálni. Alternatívaként ott voltak az ősatyák régi, valamint az elfoglalt terület új istenei. De választhatták Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét, aki Mózes vezetésével kihozta őket Egyiptomból és bevitte őket az ígéret földjére. Józsué egyértelművé tette, hogy ő és családja ezt az Istent, az egyetlen Urat fogja szolgálni.

Mindig fontos volt a határozott döntés, de a mai időkben minden eddigieknél fontosabb. Korunk a relativizálás kora. Ha döntünk igazság és hamisság között, könnyen ránk sütik a „kirekesztő” bélyeget. Pedig az életünk a helyes döntéseinken múlik. Merjünk dönteni, azt megvallani és aszerint élni! Józsué legyen ebben példa a számunkra. Mintát adott egyértelmű kiállásával, ezzel bátorított másokat is a helyes döntésre, de azt is kifejezte, hogy kész akár az „árral is szembe úszni”. Ha mindenki más isteneket választ, ő és családja, akkor is az Urat szolgálja. Mai korunkban, amikor egyre több keresztény kész megalkudni és a „világi árral” együtt sodródni, szükség van a hitvalló keresztényekre. „Még ma” – sürgette népét Józsué, hiszen a halogatás a tett halála, de talán jelentheti ez azt is, hogy a jó döntésünkben naponta meg kell erősíteni magunkat, mert az „idők gonoszak” (Ef 5,16).

Pataky Albert