Földesi Tamás szolgált a Magyar Pünkösdi Egyház Soproni Evangéliumi Gyülekezetének bemerítési istentiszteletén 2024. június 8-án.

Az alkalmon ketten – egy 86 éves hölgy és egy 17 éves fiatal – vallották meg nyilvánosan hitüket, és beszéltek arról, hogyan jutottak el addig a döntésig, hogy bemerítkeznek.

Földesi Tamás elmondta, hogy régóta rendszeres vendége a gyülekezetnek, és örül a mostani meghívásnak is, amikor egy bemerítési istentiszteleten szolgálhat. Beszélt arról, hogy mindenkinek szüksége van a megtérésre, annak is, aki teljes erkölcstelenségben él, de annak is, aki egyszerűen csak közömbös Isten iránt, hiszen mindkettő a bűn egyik formája, a bűn pedig elválaszt Istentől, de a megtérés, újjászületés által üdvösséget nyerünk.

A János 1, 35-43 igeversei alapján elmondta, hogy Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk, 30 éves korától vannak róla történetek, amikor belépett a szolgálatba. Isten azonban Bemerítő Jánost küldte előre, hogy utat készítsen számára. A prédikálás, a bizonyságtevés, az evangélizálás mindig útkészítés ahhoz, hogy Jézus megjelenhessen. Mikor pedig Jézus megjelent, János át tudta adni a helyet. Miért merítkezett be Jézus, ha egyszer bűntelen volt? Ő teljesen Isten és teljesen ember volt egyszerre, és példát adott nekünk, bemutatta, hogy az embernek emberként hogyan kell az életét élnie. Aki bemerítkezik, az beismeri, hogy szüksége van Jézusra, hogy átélte bűnei bocsánatát, és lehetősége van az újrakezdésre.

Amikor Keresztelő János azt mondja Jézusról, hogy „Íme az Isten báránya” máshogy fogalmazva: „Íme Istennek az a báránya” – akkor az a mondat valójában azt jelentette, hogy Jézus az az egyetlen bárány, aki mindenkorra végérvényesen eltörli a bűnt. Az abban a korban és kultúrában élők azonnal értették, hogy ez mit jelent. Ha az áldozati bárány helytállt helyettünk, meghalt a bűneinkért, akkor nekünk már nem kell meghalnunk. Amikor a jelenlévő két tanítvány ezt meghallotta, elkezdték követni Jézust. Ne becsüljük le a bizonyságtételünk erejét.

János mindössze négy szót mondott Jézusról, de akik hallották, azokban megfogant valami. Ez a két tanítvány elment Jézushoz, és egészen estig ott maradtak. Aki megérzi, hogy kicsoda Jézus, az vele akar lenni, beszélgetni akar vele, és még jobban megismerni Őt. A két tanítvány a közösen töltött idő alatt meggyőződött róla, hogy Jézus a Messiás, Ő a Krisztus. Mit csinál az az ember, aki erről meggyőződik? Beszél róla. Az egyikük, András el is ment, elmondta ezt a testvérének, Péternek, és odavezette Jézushoz. Péter a hatását, szolgálati megbízását tekintve nagyon jelentős személyiséggé vált. Sosem tudhatjuk, hogy az az ember, akinek Krisztusról beszélünk, végül kivé válik Isten királyságában.

Jézus Kéfásnak (Péternek) nevezi el Simont. A Simon azt jelenti, hogy nádszál, ingatag, a Kéfás név azt jelenti, hogy kőszikla. Amikor az ember Jézussal találkozik, Ő valóban megváltoztatja az életét, és teljesen új teremtéssé teszi. Ezek az átnevezések a Bibliában mindig arról beszélnek, hogy az Istennel való találkozás változást eredményez. Ábrámból Ábrahám, Száraiból Sára, Jerubbaálból Gedeon, Jákóbból Izrael, Józsefből Barnabás, Saulusból Pál lett – mert találkoztak Jézussal. A kereszténység sosem hirdette azt, hogy változz meg. A kereszténység el akar vezetni Jézushoz, mert a változást Ő hozza, amikor valakinek belép az életébe.

Az Úr tudja, hogy kik vagyunk Őbenne. Óriási lehetőségek vannak az életünkben azáltal, hogy Krisztussal kapcsolatba kerülünk – korlátlan lehetőségek.

Biztatta a jelenlévőket, és különösen a bemerítkezőket, hogy kövessék Jézus Krisztust radikálisan és visszavonhatatlanul.

A teljes alkalom visszanézhető az alábbi linken: