Mennyei erővel – Havi áhítat

2024. január 24.

 
 

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” (ApCsel 2, 1–4)

Jézus megparancsolta az apostoloknak, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, amíg el nem jön hozzájuk a Szent Szellem. Az ígéret szerint a Szent Szellem vétele által mennyei erővel ruháztatnak fel abból a célból, hogy tanúi legyenek a feltámadt Jézus Krisztusnak. Tekintve, hogy az elhívásuk után három és fél évet együtt töltöttek a Mesterrel, és mind elméletben, mind gyakorlatban a legjobbtól tanultak, nagyon figyelemre méltó az Úr Jézus erőteljes utasítása, hogy ne kezdjenek hozzá semmilyen szolgálathoz a Szent Lélek ereje nélkül. Nem mondta, hogy megtörtént a felkészítésük, már készek a feladatra. Ellenkezőleg, a mennyei erő nélkülözhetetlen volt számukra a szolgálatban!
A helyzet az, hogy az erő hiánya közömbösségből fakadó semmittevéshez is, de egyfajta erőlködő aktivitáshoz is vezethet. A mennyei erő hiányát pótolni is igyekszünk sokszor emberi ötletekkel, szervezéssel, sok beszéddel és magyarázatokkal.
Talán az imádkozásra szánt idő drasztikus lecsökkenése közösségi és egyéni szinten oka lehet az erőtlenségnek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak imádkozni kell, de általában pont arra nem marad idő. Az imádkozás nem old meg mindent, de hiányában a szellemi élet testi vagy csupán értelmi szintre süllyed.
Gyánó László testvér azt mondta, hogy mikor az Szentlélek elkezdte benne a munkáját, imádkozni vágyott. Nagyon szíven ütött ez a mondata.
Az alapstratégiánk zárásaként Fábián József testvértől idéztünk: „A pünkösdi mozgalom imádságban született, és imádság tartja össze. Ha megszűnik az ima, nincs jövője.” Kívánom, hogy a bibliaolvasásunk járjon együtt mély imaélettel!

Földesi Tamás

2020