Március 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Vallás és Társadalom Kutatóintézet és partnerei által szervezett konferencián a zsidó-keresztény közösségek üldöztetésének kérdéseit járták körül.

Minél több baj van a világban, annál több vád éri a különféle kisebbségeket, például a zsidókat és a keresztényeket – erről Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete beszélt az Eötvös József Kutatóközpont konferenciáján a Széchenyi Díszteremben. Deli Gergely rektor pedig arról szólt: a világ számos térségében látványosan csökken a keresztény közösségek száma.

A Vallás és Társadalom Kutatóintézet és partnerei által szervezett konferencián a zsidó-keresztény közösségek üldöztetésének kérdéseit járták körül. Az intézetnek helyet adó Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, Török Bernát megnyitójában felhívta a figyelmet a téma aktualitására, mint fogalmazott: az üldöztetések nemcsak a múlt történései, hiszen „a jelen is számos fájdalmas kihívással szembesít minket.”

Az NKE-n már tíz éve zajlanak olyan kutatások, amelyek a vallás és biztonság különböző aspektusait vizsgálják, köztük kitüntetett helye van az üldözött közösségek kultúrájával, történetével és biztonsági helyzetével foglalkozó vizsgálatoknak – mondta megnyitójában Deli Gergely. Az NKE rektora szólt a Miniszterelnökséggel együttműködésben évente megjelenő Budapest-jelentésről, amely az egyes keresztény közösségek biztonsági helyzetét vizsgálják, de „a remény hangjai is”, hiszen bemutatják „a humanitárius intervenciókat”, a keresztény közösségek megmaradásáért dolgozó karitatív szervezeteket. Deli Gergely felhívta a figyelmet: a világban számos olyan régió van, ahol látványos a keresztény közösségek számának csökkenése, van, ahol hátrányos megkülönböztetés éri őket, sőt egyes helyeken fegyveres erőszaknak vannak kitéve, holott a vallások a társadalmi béke és kiengesztelődés eszközei is lehetnek.

A keresztény közösségek eltűnéséről és az üldözöttek megsegítését szolgáló programról Azbej Tristan, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkára beszélt. Mint elmondta: iraki látogatása alkalmával épp egy olyan területen volt alkalma találkozni Ferenc pápával, ahol 20 év alatt másfél millióról 200 ezerre csökkent a keresztények száma. Ennek okát az államtitkár a hódító és radikális iszlamizmus terjedésében és a nyugati világ közömbösségében jelölte meg. A kormány kiáll minden, a vallása, származása miatt üldözött ember, különösen zsidók és keresztények mellett, a gyűlölettel szembeni zéró tolerancia elvével – hangoztatta Azbej Tristan, aki szerint Magyarország ma az egyik legbiztonságosabb ország Európában a zsidó emberek számára. Az államtitkár szerint az öt évvel ezelőtt elindított, a világon egyedülálló Hungary Helps program több mint félmillió vallása miatt üldözött keresztény és nem keresztény embernek vitte el a magyarok segítségét.

A világban lévő bajokért egyre többen a kisebbségeket hibáztatják, ilyen antiszemita és alaptalan propaganda vagy uszítás, hogy a zsidók hozták létre a világjárványt az oltás eladásából származó pénzszerzés céljából – erről Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete beszélt. A diplomata emlékeztetett: a keresztény kisebbségeket üldözik a Közel-Keleten, akár belső muzulmán háborúk miatt, akár egy “Arab tavasz” létrehozására tett kísérlet miatt, vagy egyszerűen féltékenység, bármilyen más kulturális különbség vagy egyéb okokból, mindez nem számít, csak a tény, hogy üldözik őket. Pedig a kereszténységet nem valami eltérő elemként kellene néznie sem a muszlimoknak és a zsidóknak, és fordítva. Végső soron a kihívás, amellyel a világnak szembe kell néznie az, hogy ne tegyünk különbséget nem, bőrszín, faj vagy vallási meggyőződés között – hangoztatta Yacov Hadas-Handelsman.

Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, egyben a Keresztény Zsidó Társaság tagja előadásában a Zsoltárok 143,3-7 és a Korinthusiakhoz írott második levél 4,8-9 versei alapján beszélt az üldözésekről:
„Az üldözés szörnyű, de amíg nem válunk üldözötté, úgy gondoljuk, hogy ez másokkal szokott megtörténni. Vagy régen történt ilyesmi, vagy messze tőlünk történik. Dávid király története bizonyítja, hogy mindenki válhat üldözötté — még az „Isten szíve szerinti ember”, Izrael legnagyobb királya is. Tekintsünk minden üldözöttre úgy, hogy az „én is lehetnék”. Egyházunk 1939-es betiltása és üldöztetése segített abban bennünket, hogy együtt érezzünk abban az időben más üldözött embertársainkkal és segítsük őket, amiben tudtuk. Pál apostol azt írja: „üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak”. Minden üldözöttnek tudnia kell, hogy „velünk az Isten”, de azt is, hogy vannak embertársaik is mellettük. A következők kell mondanunk az üldözöttek számára: „nem vagytok elhagyottak, veletek vagyunk”. A Hungary Helps kormányzati program is ezt jelenti. Nem tudunk megszüntetni minden üldözést, nem tudunk minden üldözöttet megsegíteni, de éreztethetjük, hogy odafigyelünk az üldözöttekre, felhívjuk a világ figyelmét rájuk, és megtehetjük értük, ami a rendelkezésünkre áll.”

Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2022/03/10/uldoztetesben-a-zsido-kereszteny-kozossegek