„Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: »Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.« Ezért bizakodva mondjuk: »Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?«” (Zsid 13, 5-6)

Köszönet az Úrnak azokért az Igékért, amelyek arra biztatnak minket, hogy ne féljünk. Hála az Úrnak, hogy minden napra jut egy ilyen bátorítás. Az életünknek sok olyan területe van, ahol a félelem le tudja bénítani az embert. Sokszor a félelem miatt teljesen leblokkolunk. Az Úr ismeri az emberi természetünket, ezért segíteni akar, és segít is nekünk. A Zsidók 13,5-ben óv bennünket a fösvénységtől, az önzéstől és azt tanácsolja nekünk, hogy elégedjünk meg azzal, amink van. Ma az elégedetlenség, a panaszkodás, az önzés, az egoizmus vesz körül bennünket. Fogyasztói társadalomban élünk. A reklámok is hirdetik: ez jár neked, és elindul a sóhajtozás, epekedés. A legtöbbször az elégedetlenség gerjeszti fel a hiányérzetünket, ami zúgolódáshoz vezet, mint ahogy látjuk ezt Izrael fiainak történelmében is. Ezzel szemben pedig az Úrra való ráhagyatkozás a hitnek és a bizalomnak a megnyilvánulása. Ezért „bízvást mondhatjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?” Akinek az Úr a segítsége, az a legnagyobb biztonságban élheti az életét. Az ő ereje és hatalma elégséges arra, hogy a számunkra lehetetlennek tűnő helyzetekből is kimentsen bennünket, és győztesen átvezessen minket. Mivelhogy ízleltük, hogy jóságos az Úr, ezért elűzzük magunktól a hazug és megtévesztő gondolatokat. Ellene állunk a kísértőnek, mert ő a hazugság atyja. Hittel ráállunk az Úr ígéretére, aki azt mondja, hogy nem hagy el bennünket. Pál apostolon keresztül is üzen nekünk az Úr. Ezt mondja: „Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg” (Róm 8,15-17). Ez a tudat felbátorít bennünket arra, hogy biztosan és határozottan mondhassuk: Nem félek! Velem van az Úr.

Nyeste Ferenc